|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 9 találat | lapozás: 1-9 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Sántha Gyula 1997. május 13.Felsőháromszék után a megye legnagyobb széki szervezetében, a sepsiszéki szervezetben is megtartották a tisztújítást. Miután döntöttek a Sepsiszentgyörgy városi és széki szervezet különválásáról, a részvevők egyöntetűen Tok Gábort választották meg a Sepsiszéki RMDSZ-szervezet elnökévé. Alelnökök lettek Sántha Gyula, Szalad Árpád, Balogh Gábor és Pethő István. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 13., 1025. sz./1999. október 18.Két évtizeddel ezelőtt a kökösi emlékmű elé emeletes házat építettek, a ház eltakarta az emlékművet. A helybeliek kérésére Sánta Gyula kökösi polgármester az emlékművet az azt megillető helyre költöztette. /Egy emlékmű újjászületése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./2011. augusztus 30.Magyartankönyv-láz: szamárfültől vadonatújig„Jó értelemben” folyik tűzoltás a tankönyvfronton Kovács Péter RMDSZ-főtitkár szerint: megfeszített munkával készítik elő a következő tanévre a magyar nyelvű földrajz- és történelem-tankönyveket. Ötezer kötetet a Communitas Alapítvány segítségével ingyen kaphatnak a hazai diákok, akinek pedig nem jut támogatott kiadvány, vásárolnia kell magának. „Tűzoltás folyik” – foglalta össze Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a tanévkezdés előtti tankönyvellátás ügymenetét. A politikus szerint azonban a sietségnek alapos oka van, hiszen a cél az, hogy a lehető leghamarabb ellássák magyar nyelvű taneszközökkel a magyar diákokat. Mint Kovács hozzátette: az idei tanévben még a régi, oktatási reform előtti tanterv van érvényben, ezért szeptembertől maradnak a régi tankönyvek, történelemből és földrajzból pedig az eddig használt könyvek magyar nyelvű fordítását kapják kézhez a diákok. „A Communitas Alapítvány 5000 kötetet bocsát a rászorulók rendelkezésére, a kiadványok elosztásáról a megyei tanfelügyelőségek, illetve az iskolák gondoskodnak” – tájékoztatott Kovács Péter. Az RMDSZ főtitkára reményét fejezte ki, hogy a 2012/2013-as tanévben már kifejezetten a kisebbségi oktatásban résztvevők számára készült tankönyvek kerülnek forgalomba. Dáné Károly, az Országos Tankönyvkiadó vezetője lapunk megkeresésére megerősítette, hogy a földrajz és történelemtankönyvek elkészültek. „A megyei tanfelügyelőségek által kijelölt pedagógusbizottság döntött arról, hogy melyik forgalomban lévő tankönyvet fordítsuk le, . A nyolcadikosok számára ingyenes a kiadvány, mert ők még a kötelező oktatásban vesznek részt. Azok a líceumi végzősök pedig, akikhez nem jut a Communitas által támogatott példányokból, megvásárolhatják a köteteket” – mondta Dáné. A magyar tankönyvek árát még nem rögzítették, de várhatóan 25 lejbe kerül majd egy „kisebbségre szabott” kötet. Dáné az új „reformtankönyvek” kiadásával kapcsolatban nem osztotta Kovács Péter optimizmusát. „Már most is késő van ahhoz, hogy a 2012-2013-as tanévre meghirdessék és lefolytassák a tankönyvek előállításához szükséges eljárást” – figyelmeztetett a tankönyvkiadó vezetője. Hozzátette: nemcsak a kiadványok megírása jelent gondot, hanem a szerzői jogok rendezése. „Utoljára ilyen jellegű eljárást 2006-ban folytattak, azóta uniós taggá váltunk, és a tankönyvkiadás feltételei jelentősen megváltoztak. Nagyon sok időt vesz igénybe például, hogy az illusztrációk, az idézetek közlésének a szerzői jogát rendezzük” – emlékeztetett Dáné Károly. A magyar történelem- és földrajzkönyvek a létező román nyelvűek fordításai Magyarul drágább Nem csak az okoz gondot a következő tanévben, hogy mi kerül a magyar diákok padjára, hanem az is, hogy mennyibe kerülnek a kisebbségi kiadványok. A magyar anyanyelvű tanulóknak szánt oktatási eszközök ugyanis jóval drágábbak, mint a román kiadványok, így csak nagyon kevés új tankönyv kerülhet iskolakezdéskor a padokra. „Idén 259 ezer lejt költhetett a Hargita megyei tanfelügyelőség tankönyvek pótlására. Ez a pénz eleve kevesebb a szükségesnél, a kisebbségi oktatás pluszköltségeit semmiképpen sem fedezi” – magyarázta a beszerzés nehézségeit lapunknak Waczel Ferenc. A Hargita megyei tanfelügyelő úgy tudja, a különbség a tankönyvárak között kötetenként akár 5-7 lej is lehet. Míg egy román nyelvű ábécéskönyv darabja 1-2 lej, a magyar kisdiákok hasonló könyve 6-9 lejbe kerül. „Sajnos az idén alig jut pénz új könyvekre” – vont mérleget Waczel Ferenc. A tanfelügyelő emlékeztetett, hogy a különbség elsősorban az előállítási költséggel magyarázható. „Nem mindegy, hogy mekkora példányszámban nyomnak egy könyvet. Ha nagyobb tétel kerül forgalomba, és nem változik a tartalom, akkor kevesebbe kerül az utánnyomás” – magyarázta. Waczel az idei nehézségek ellenére is abban bízik: mindenkinek lesz, amit az iskolatáskába tennie. Teljesen új tankönyvekből az első osztályba induló kisdiákok tanulhatnak, a második és negyedik osztályosok tankönyvei sincsenek régóta forgalomban. Problémát jelent viszont az általános iskola felső tagozatának az ellátása. Ötödiktől nyolcadikig nagyon kevés új kötet lesz elérhető, tizenegyedik és tizenkettedik osztályban pedig a diákoknak kell megvásárolniuk a kiadványokat. Arról, hogy Hargita megyében hogyan osztják el a magyar nyelvű földrajz- és történelemkönyveket, a tanfelügyelő nem tudott érdemi információval szolgálni. „A minisztérium kérésére múlt hét végén küldtük el a tankönyvszükségletre vonatkozó kimutatást. De arról semmit sem tudunk, hogy mikor érkeznek, ha érkeznek a kötetek” – tette hozzá Waczel Ferenc. Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség vezetője az ÚMSZ-nek azt nyilatkozta: még nincs a kellő információk birtokában a tankönyvelosztásról. „Nemhivatalos forrásból úgy tudom, hogy a hétvégén Marosvásárhelyen találkoznak a főtanfelügyelők, földrajz- illetve történelemszakos pedagógusok, hogy a tankönyveket érintő kérdéseket tisztázzák” – osztotta meg velünk információit Burus. Drágább a magyar tankönyv, háromszor kerülnek többe a kisebbségi kiadványok Kitört a tankönyvfrász „Felháborítónak tartom, hogy érettségi előtt kell tankönyvet vásárolnunk” – minősítette az érvényes eljárást a marosvásárhelyi Sipos Péter, akinek lánya jövőre érettségizik. Ez azt jelenti, hogy nincs mindenkinek egyforma esélye felkészülni az érettségire, a gazdagoknak könnyebb helyen áll az oklevél. Van, aki a magyar nyelvű könyvek fordításával elégedetlen. „Örömmel hallom, hogy lesznek magyar nyelvű földrajz- és történelemkönyvek, de a tapasztalataim azok, hogy a forgalomban lévő román kiadványok minősége is súlyosan kifogásolható. Attól tartok, nem jó üzlet lefordítani ezeket” – vélekedett Kulcsár István pedagógus. „Mindegy, hogy ezeket eredetileg magyarul írták, vagy csak fordítások, a lényeg az, hogy a gyerek most már az anyanyelvén tanulhat. Ez nagyon nagy előrelépés” – vélekedett Sántha Gyula, akinek általános iskolás fia Marosvásárhelyen kezdi a nyolcadik osztályt. Kádár Erzsébet szerint mindenki a tankönyvekről beszél, de legalább olyan lényeges kérdés, hogy lesz-e elég munkafüzet, kiegészítő tananyag, alternatív tankönyv. „Bár az általános iskolákban a tankönyvek ingyen vannak, a munkafüzetek jelentős részét a szülők vásárolják meg, és ez is nagyon nagy teher” – emlékeztetett a kétgyerekes szülő, aki elmondta: tavaly harmadikos és negyedikes fiai számára százötven lejt fizetett ki különböző munkafüzetek, gyakorlókönyvek beszerzésére. Új Magyar Szó (Bukarest) 2014. március 13.A kőbe is beleköt a prefektusKovászna megye kormánymegbízottja, Dumitru Marinescu nemcsak folytatja egykori elődje, Codrin Munteanu magyarellenes harcát, hanem még azon is túltesz. Már nem csak székely zászlók, megyei, városi, községi zászlók ellen nyújt be keresetet a közigazgatási bíróságra, nem csak intézmények feliratait nehezményezi, hanem szó szerint a kőbe is beleköt: régen állított emlékművek magyar felirata ellen szállt síkra. Egy bejelentésre hivatkozva február 25-én átiratban felszólította Kökös község polgármesterét, rendezze a törvénytelen feliratok helyzetét. Konkrétan a „Gábor Áron-emlékmű, az 1849-es csata kőből állított emlékműve és a Manó Óvoda” feliratát nevezte meg a prefektus. Az első, a Feketeügy partján, a kökösi híd mellől továbbköltöztetett emlékmű felirata „1849. július 2-án ezen a helyen ütközött meg Gál Sándor ezredes vezetésével a maroknyi háromszéki népfelkelő sereg az osztrák császári és orosz cári túlerővel. Ebben a csatában esett el a szabadságharc hőse, Gábor Áron őrnagy, 1814–1849”. A márványtáblán – ugyanolyan méretben, de a magyar alatt – románul is megjelenik a szöveg. A második valójában a községháza előtt álló emlékmű. Felirata: „A világháborúban elesett kökösi hősök emlékére 1914–1918”, s alatta két oszlopban megjelenik a hősök névsora. Az óvoda névtábláján először románul, majd magyarul jelenik meg az intézmény neve, a Manó nevet nem fordították le. A prefektus felszólította a polgármestert, „a legrövidebb időn belül azonosítsa a jelezett feliratokat, továbbá olyan esetleges más helyzeteket is, amelyekben csupán kisebbségi nyelven jelenik meg, vagy először kisebbségi és csak alatta a hivatalos nyelven a felirat, mint például hatóságok, alárendelt intézmények, utcák, helyi objektumok, hirdetmények stb., és rendelje el ezek legrövidebb időn belüli kiigazítását”. Sánta Gyula polgármester március 6-án válaszolt a kormánymegbízott levelére. Közli: az óvoda esetében nem tapasztaltak szabálytalanságot, ami pedig a történelmi emlékműveket illeti, azokon csupán a művelődési minisztérium engedélyével lehet beavatkozást végrehajtani. Az elöljáró utóbb arról is tájékoztatta Marinescut, hogy március 7-én levelet írt a kulturális minisztériumnak, s kérte, a csatolt prefektusi átirat szellemében küldjenek a helyszínre szakértői bizottságot, hogy vizsgálja meg, milyen módon lehet a kökösi történelmi emlékművekhez hozzányúlni. Sánta Gyula kíváncsian várja a választ. Szekeres Attila Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2015. augusztus 20.Esős kilátásokŐrtűzgyújtás az ünnepen Háromszéken szép Szent István-napi szokássá kezd válni az őrtűzgyújtás, de védett helyszínek híján ez időjárásfüggő. Van, ahol ma el is marad. „Mi vagyunk a legmagasabban, ami előnyünk, mert ha ég a láng, mindenhonnan látnak, de egyben a hátrányunk is” – mondta Fodor István. Bodok polgármestere szerint, ha így esik az eső, nem lehet megközelíteni a havast, és nem lehet fát felhordani. Egyelőre úgy tűnik, idén elmarad az őrtűzgyújtás. Bács Márton Csaba bízik abban, hogy 18 óra körül indulni tudnak a fúvószenekarral a Tóbérce nevű helyre, a Szent Anna-tó fölötti, déli oldalra, ahol már nyolcadik éve őrtüzet gyújtanak a sepsibükszádiak. Ez annyira bevonult a köztudatba, hogy erre sor kerül attól függetlenül, hogy lesz-e megyei rendezvény vagy sem. „Olyan eső nem lehet, hogy mi egy őrtüzet ne tudjunk meggyújtani” – bizakodott Kisgyörgy Sándor köröspataki polgármester is. A Szent István-napra összegyűlők 20 órától szentmisén vesznek részt a római katolikus templomban, majd ezután zenekar és a Székely Virtus hagyományőrző csoport kíséretében fáklyákkal vonulnak fel a Kápolna-tetőre, ahol találkoznak a kálnokiakkal, és együtt lobbantják fel a lángokat. Kökösben nincs egy emelkedő sem, nemhogy domb vagy hegy, ezért a Feketeügy partján szoktak tüzet gyújtani. „Nem olyan látványos, mint máshol, de mi sem maradunk ki a körtűzből” – mondta Sánta Gyula polgármester. Gidófalván viszont nem lesz őrtűz, Uzon sem készül, Málnás azonban fellobantja a Hármas-halomnál. Csernátonban két helyen gyújtanak tüzet, a falu alsó felén lakók a Kalacs-hegyen, a felsőcsernátoniak a Cserefarok nevű dombon, és az ikafalviak a Templomdombon gyűlnek össze, miután a nap lement. Ozsdola község lakói a Hilib és Ozsdola közt fekvő Lármafánál találkoznak, ahol az elmúlt években is több mint százan gyűltek össze az ilyen alkalmakra. Dálnok polgárai az Albis irányában fekvő Kereknyíl-tetőn, míg a maksaiak az Óriáspince-tetőn gyújtanak őrtüzet. Mikóújfaluban csupán jó idő esetén gyúlnak ki a lángok 22 órakor a Csutakos tetején – tájékoztatott Nyáguly Vilmos mikóújfalusi községvezető. A rétyiek 21.30-kor gyújtanák meg a tüzet a Dobolykatetőn, az illyefalviak 9 órakor a Fenyőskarikánál. Erdővidéken a vargyasi Szent Istán-napi ünnepet leszámítva nem lesz ünnepség, illetve őrtűzgyújtás. Orbaiszéken a Zabola és Tamásfalva között kiemelkedő Tatárhalmon lobban lángra a megemlékezés fénye 20.30-kor, amikor is Ambrus Attila tamásfalvi tanácsos beszél a Szent István-i államalapításról, majd elénekelik a himnuszt – tájékoztatott Demes Botond megbízott polgármester. Nagyborosnyó községben 20.30-kor a feldobolyi Cseretetőn égne az őrtűz, már ha az időjárás kedvez neki, ott Albert János református lelkész mond imát – tudtuk meg Szőcs Levente polgármestertől. SzH-gyűjtés Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. február 25.Új és fiatal polgármesterjelölteket indít az RMDSZ HáromszékenKovászna megye 45 közigazgatási egységéből 40 településen indít vagy támogat magyar polgármesterjelöltet az RMDSZ háromszéki szervezete, ugyanakkor a szövetség tanácsosi listáján több, mint 50 százalék lesz először induló tanácsos-jelölt. Az RMDSZ háromszéki szervezetének állandó tanácsa újabb helyi választmányi döntéseket hagyott jóvá a polgármesterjelölteket illetően csütörtökön – tájékoztat a szövetség megyei szervezetének sajtóirodája. A jelöltek több, mint 25 százaléka új jelölt lesz, míg az RMDSZ megyei önkormányzati képviselőinek fele indul első alkalommal a megmérettetésen. A csütörtöki döntés alapján az RMDSZ támogatásával a következő polgármesterjelöltek indulnak a 2016-os helyhatósági választásokon: Kovásznán Gyerő József, Bereckben Dimény Zoltán, Dálnokon Bartók Ede Ottó, Illyefalván Fodor Imre, Kézdialmáson Molnár István, Kézdiszentkereszten Páll Endre, Kökösben Sánta Gyula, Mikóújfaluban Demeter Ferenc, Rétyen Dombora Lehel, Torján Daragus Attila. Málnáson Szotyori Angéla-Gizellát, Gelencén Cseh Józsefet és Zabolán Fejér Leventét, a Magyar Polgári Párt jelöltjeit támogatja a szövetség. Tamás Sándor, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének elnöke elmondta, az idei önkormányzati választások kiváló lehetőséget biztosítanak arra, hogy új színt, lendületet vigyenek be a közigazgatási egységek működésébe, vezetésébe. „Régi elvárásnak teszünk eleget azzal, hogy azokon a településeken, ahol az elmúlt négy évben az összefogás hiányában a konfliktusok befolyásolták a közhangulatot és a községek fejlődését, ez alkalommal közös erővel, egymást segítve dolgozunk” – fogalmazott Tamás Sándor. Bencze Melinda. Székelyhon.ro 2016. június 6.Újrázik Antal Árpád és Bokor Tibor HáromszékenTöbb háromszéki település nem hivatalos választási eredményeit is közzétette az RMDSZ közösségi oldalán. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere újabb négy éves mandátumot nyert, ahogy Bokor Tibor Kézdivásárhely polgármestere is. Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Kovásznán is RMDSZ-es jelölt gyűjtötte be a szavazatok többségét, így Antal Árpád és Bokor Tibor régi-új polgármestere a megyeszékhelynek, valamint a céhes városnak, míg Gyerő József a fürdőváros elöljárója lesz az elkövetkező négy évben – tájékoztat az RMDSZ közösségi oldalán. Baróton is régi-új a polgármester, Lázár-Kiss Barna András személyében. Az RMDSZ háromszéki szervezete ugyanakkor még hat települést is kiemelt, ahol a nem hivatalos adatok alapján ugyancsak saját jelöltjük nyerte az önkormányzati választásokat: a román többségű Előpatakon Kovács László, Sepsiillyefalván Fodor Imre, Maksán Deszke János, Sepsikőröspatakon Kisgyörgy Sándor, Sepsibükszádon Bács Márton Csaba, valamint Ozsdolán Brandus Szilveszter. Háromszék több településén is csupán egy jelölt indult az önkormányzati választásokon vasárnap, mindannyiukat az RMDSZ indította: Simon András Baconban, Fodor István Bodokon, Tánczos Ferenc-Szabolcs Barátoson, Balázsi Dénes Bardócon, Bölöni Dávid Csernátonban, Kocsis Béla Kommandón, Domokos Ferenc Esztelneken, Lukács Róbert Lemhényben, Molnár István Kézdialmáson, Demeter Ferenc Mikóújfaluban, Páll Endre Kézdiszenkereszten, Dombora Lehel-Lajos Rétyen, Balogh Tibor Kézdiszentléleken, Daragus Attila Torján – tájékoztat az RMDSZ. Hozzáteszik: a felsorolt tizennégy településen is biztos, hogy az említett személyek fognak polgármesterként tevékenykedni az elkövetkező négy évben. Bereckben Dimény Zoltán, Nagyajtán Bihari Edömér, Bölönben Sikó Imre, Gidófalván Berde József nyert a helyhatósági választásokon. Uzonban Ráduly István, Kökösben pedig Sántha Gyula újrázott. Szentkatolnán Tusa Levente, Dálnokon Bartók Ede-Ottó nyerték az önkormányzati választásokat, míg Gelencén és Málnáson az RMDSZ által is támogatott, a Magyar Polgári Párt színeiben indult Cseh József és Szotyori Angéla. Bencze Melinda Székelyhon.ro 2016. június 7.Választási eredmények SepsiszékenA vasárnapi, éjszakába nyúló párhuzamos szavazatszámláskor tapasztaltaktól kismértékben tértek el Sepsiszéken a tegnap délután 99,9 százalékos feldolgozottság mellett ismertetett adatok. Eszerint a 14 közigazgatási egységben Málnást és Hidvéget leszámítva taroltak az RMDSZ polgármester-, valamint képviselő-testületi jelöltjei. Sepsiszék több települése ugyanakkor a részvételi arány tekintetében is az első helyeken végzett, hatvan százalék felett teljesítve. Közigazgatási egységenként az RMDSZ nemcsak a polgármesteri székeket hódította el, de nagyjából minden képviselő-testületben, ha nem feltétlenül kétharmados, de mindenképp kényelmes többséget szerzett. Kivételt képez Előpatak és Hidvég. Hidvégen a polgármesteri széket Alexandru Cucu, a Szociáldemokrata Párt jelöltje hódította el, és igen vegyes a testület összetétele – RMDSZ négy, SZDP nyolc, NLP kettő, Románia Haladásáért Nemzeti Szövetség (UNPR) kettő, Roma Pártok Pro Európa Szövetsége (APRPE) egy –, míg Előpatak községi tanácsának tagjai jórészt a román pártokból kerültek ki. Az RMDSZ Hidvégen mindössze két mandátumot tudott begyűjteni, a szociáldemokraták hatot, a liberális párt, az LDSZ, valamint a Demokrata Roma Párt (PRD) egyet-egyet. Előpatakon viszont talán a legfontosabb győzelmet könyvelheti el a szövetség, ugyanis annak ellenére, hogy a magyarság aránya nyolc százalék a községben, a szavazatok teljes feldolgozottsága mellett is Kovács László újabb négy évig polgármester marad, több mint 53 százalékát szerezte meg a szavazatoknak. Az említetteken kívül a fennmaradó 12 közigazgatási egységben – ideértve Sepsiszentgyörgyöt is, a következő eredmények születtek. A megyeszékhelyen Antal Árpád András jelenlegi polgármester folytathatja, a voksok közel 74 százalékát seperve be. A városi képviselő-testületben kétharmados többséget szerzett a szövetség, összesen 15 képviselőjük lesz, míg az Erdélyi Magyar Néppártnak, a Nemzeti Liberális Pártnak, valamint a Szociáldemokrata Pártnak két-két tanácstagja lesz. A Magyar Polgári Párt nem érte el az ötszázalékos küszöböt, így egyetlen mandátumot sem nyert. Községi szinten Sepsibodokon, Mikóújfaluban és Rétyen, mivel nem volt ellenjelöltjük, a szövetség politikusai – Fodor István, Demeter Ferenc, valamint Dombora Lehel – ülhetnek a polgármesteri székbe. Utóbbiak első mandátumukat kezdik. Sepsibodokon a tanács összetétele is homogén, kizárólag a szövetség jelöltjeiből áll. Rétyen kilenc RMDSZ-es tanácstag és két EMNP-s alkotja majd a testületet, Mikóújfaluban az arány hasonló, csak itt az MPP nyert két mandátumot. Árkoson, Gidófalván, Sepsikőröspatakon és Uzonban a szövetség polgármesterjelöltjei – Máthé Árpád, Berde József, Kisgyörgy Sándor, valamint Ráduly István – újráznak, és hetven százalék feletti támogatottsággal vágnak neki a következő négy évnek. A képviselő-testületekben az RMDSZ megnyugtató többséget tudhat magáénak, Árkoson kilenc mandátumot, míg az EMNP kettőt, Gidófalván ugyanaz az arány, Sepsikőröspatakon a Néppárt három mandátumot szerzett, az RMDSZ pedig nyolcat. Uzonban színesebb a tanács összetétele: tíz RMDSZ-es tanácstag mellett két liberális párti és egy szociáldemokrata került be. A fentieken kívül Sepsibükszádon Bács Márton Csaba folytathatja valamivel több, mint 65 százalékos támogatottsággal, a testületben pedig hat RMDSZ-es tanácstag és három MPP-s ülhet. Kökösben és Illyefalván a szövetség polgármesterjelöltje – Sántha Gyula és Fodor Imre – 57 százalékot meghaladó támogatottsággal újból a község élére állhat. A kökösi tanácsban az RMDSZ hét, a Románia Haladásáért Nemzeti Szövetség három, az NLP egy mandátumot szerzett, illetve egy függetlenként induló bejutót is jegyeztek. Illyefalván a testület összetétele: hat szövetségi, három MPP-s, egy EMNP-s, illetve egy liberális tag. Végül Málnás község az egyetlen Sepsiszéken, ahol az MPP jelöltje futott be győztesnek, az RMDSZ támogatásával. Szotyori Angéla Gizella a voksok közel 78 százalékát gyűjtötte be. A községi tanácsban az RMDSZ-nek hét, a MPP-nek négy mandátum jutott. Nagy D. István Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. március 16.Csak a gyökér kitartson…Ünnep az Olt mentén Tegnap gyakorlatilag az összes Olt-menti településen megemlékeztek az 1848-as forradalom és szabadságharc kitörésének 169. évfordulójáról. Sepsikőröspatakon az unitárius templomban tartott rövid istentisztelet után a fúvószenekar és a Székely Virtus hagyományőrző csoport huszárjainak felvezetésével vonultak a központi emlékműhöz. Ünnepi beszédében Kisgyörgy Sándor polgármester úgy fogalmazott, számára a 48-as forradalom „a reményt és jövőt kereső közösséget” jelenti, és emlékeztetett: a márciusi ifjak nem akartak sem harcot, sem erőszakot, hisz a 12 pont fölé azt írták: „Legyen béke, szabadság és egyenlőség”. Marhát Antónia, a Kálnoky Ludmilla Általános Iskola tanulója némi kétséggel a hangjában vetette fel: vajon ma képesek lennénk-e összefogni egy igaz ügy érdekében. Az emlékműnél koszorút helyezett el Patkós Éva, Mezőtúr testvértelepülés képviselője. Az ünnepség Kálnokon folytatódott. Bodokon a református templombeli igehirdetés után a Henter Károly-iskola tanulói tartottak előadást Kozma Csaba vezetésével. A turulmadaras emlékműnél szóló Fodor István polgármester szerint a forradalmárok „a szabadság és az összefogás érzését hagyták ránk”. Földes Mária oltszemi elemista kislány csengő hangon, a felnőtteknek példát mutató magabiztossággal adta elő Alföldi Géza Csak a gyökér kitartson című versét. Kökösben a református templomban tartott istentisztelet után hagyományos módon a Gábor Áron elestét jelző obeliszkhez vonultak. Sánta Gyula polgármester azt mondta: a régiektől kell példát venni, mert nem engedhetjük meg, hogy másodrangú állampolgárokként kezeljenek, megpróbálják elvenni nyelvünket, szabadságunkat. Erdély András Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) lapozás: 1-9
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
